Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

A hypertriglyceridaemia az európai felnőtt populáció mintegy harmadát érin­ti. A trigliceridszint változása hatással van az egyéb lipoproteinszintek alaku­lására, így módosul az LDL összetétele, nő a kicsi, denz, oxidációra hajlamos LDL-részecskék száma, csökken a védő hatású HDL szérumkoncentrációja. Ez a hatás felveti a trigliceridek jelentőségét a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában és progressziójában. Korábbi nagy, prospektív, randomizált, kettős vak tanulmányok nem igazolták azt, hogy a trigliceridek szintjének csökkentése javítaná a primer klinikai végpontot, de a magas trigliceridszint egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorokra gyakorolt hatása felveti annak le­hetőségét, hogy az 1,7 mmol/l fölötti trigliceridértékű egyének az életmód-terápia sikertelensége esetén gyógyszeres kezelésben részesüljenek.

A diabetes mellitus elősegíti a szívelégtelenség kialakulását, és rontja a ko­szorúérbetegek kórjóslatát. A diabetesszel kapcsolatos szívelégtelenség kezelése a jövőben a tápanyag-hasznosítás vagy az oxidatív stressz be­folyásolására irányulhat. A nem alkoholos zsírmáj a diabeteshez társuló szívelégtelenség kórjósló markere és fontos terápiás célpont is lehet.

A stabil szívkoszorúér-betegség a szükséglet és kínálat egyensúlyának időleges felborulása, mely összefügghet ischaemiával, korábbi szívizom­infarktussal, illetve katéterezéssel vagy CT-angiográfiával igazolt plakkok jelenlétével. A kezelés részét képezi a kockázati tényezők kezelése, a trombocitagátlás és antianginás gyógyszerek adása. A kardiovaszku­láris rizikó optimalizálása nem képzelhető el életmódbeli változtatások és a kísérő betegségek kezelése nélkül. Minden esetben a sztatinterápia elindítása az első lépés, ha az nem ellenjavallt. A trombocitagátlás alapköve az acetil-szalicilsav, alternatívája a clopidogrel. Az antianginás szereket fokozatosan kell hozzáadni a terápiás sémához, béta-blokkolóval kezdve. Válogatott esetekben eredményes lehet a revaszkularizáció perkután co­ronaria-intervencióval vagy bypass grafttal.

A fenofibrát terápiás hatása bizonyos betegalcsoportokra korlátozódik, ezért a klinikusoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a célcsoport pontosabb behatárolására. Megfelelően tervezett kutatásokkal pontosít­ható a fenofibrát szerepe a gyógyszeres prevencióban és terápiában.

Drugs, 2018. szeptember

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2015-ben, és 251 olyan vizsgálatot leltek fel, amelyek megváltoztathatják az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékról”, illetve a várható gyakorlati haszonról a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2015-ös közlemények közül kiemelkedik pl. a nikotintapasz 8 héten túli használatát és akut derékfájásban a korai képalkotó vizsgálatot szükségtelennek ítélő vizsgálat; a derékfájós betegek gyaloglásra ösztönzését hasznosnak találó és a változókorú nők vazomotor tüneteinek tartamát felmérő tanulmány.

Havonta több mint 110 angol nyelvű, klinikai kutatással foglalkozó folyóiratot néztünk át 2013-ban, és mintegy 250 olyan közleményt találtunk, amely megvál­toztathatja a családorvosi gyakorlatot. Családorvosok egy csoportja mindegyik kutatást kritikusan értékelte abból a szempontból, hogy mennyire releváns a csa­ládorvosok számára, milyen a validitása, és mekkora eséllyel változtat a praxi­son. Az összegzéseket e-mailben elküldtük az előfizetőknek, köztük a Canadian Medical Association tagjainak. Validált eszköz révén kaptunk visszajelzést a csa­ládorvosoktól az egyes POEM-ek klinikai jelentőségéről és a tőlük várt gyakorlati előnyökről. A közlemény a 2013. év legfontosabbnak ítélt 20 POEM-jét tekinti át.

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegek körében a kardiovaszkuláris betegségek (CVD, cardiovascular disease) számítanak a halálozás és rokkantság leggyakoribb okának, ahol a fokozott CVD kockázat elsősorban a dysglykaemia, magas vérnyomás és dyslipidaemia révén jut érvényre. 

Az ACCORD vérnyomásvizsgálat újabb analízisének eredményei szerint az intenzív vérnyomás- vagy glykaemiás kontroll javította a kardiovaszkuláris kimeneteleket a kombinált standard terápiához viszonyítva, a kettő együttes alkalmazása azonban nem járt többlethaszonnal. Az ACCORD lipidvizsgálatban sem az intenzív lipid-, sem az intenzív glykaemiás kontroll összességében nem bizonyult előnyösnek.

Feltételezték, hogy az erélyes vérnyomáscsökkentés jobban gátolja cukorbetegekben a kognitív képesség időskori romlását, mint az óvatos terápia. Egy jól kontrollált, nagy vizsgálat igazolta, hogy az ilyen betegek vérnyomásának és lipid szintjének nagyfokú csökkentése sem gátolja vagy késlelteti a szellemi teljesítménynek, korral előrehaladó romlását.